Érzelmeink visszhangja.
Ha úgy érzed magyarázatra van szükséged: az életről, és annak boldog - csalódott perceiről...

Szerelmi csalódás…

 

„Ne sírj, mert könnyeidet senki nem érdemli meg. Aki megérdemli, az nem szeretné, hogy sírj!”

 

„Igazából attól fáj az ütés, kitől simogatást várnál, s nem adhatod vissza, mert rögtön belehalnál…”

 

“Nézd a parton azt a két sziklát, mely hajdanta egy volt,

s állta a vihar dühét;

látod, a két tört vonal hogy összeillik? Van, amit

a természet egynek alkot

és a sors kettészakít.”

 

“Hogy szerelmes vagy, az nem ok arra, hogy szeressenek.”

 

“Aki csalódik, az jobban becsüli a győzelmet.”

 

„Könnyebb szerelembe esni, ha még nem szeretünk, mint megszabadulni szerelmünktől, amikor szeretünk.”

 

“Ami szép, az eltelik, és csak olyan jön helyébe, ami csúnya.”

 

“Korán volt reményért hozzád menekülni: Csak a fájdalomnak vagy te folytatása.”

 

“Rejtegetem szívem mélyén,

Féltve, fájón a nagy titkot:

Hogy feledni el nem tudlak,

Hogy nem leszek soha boldog!”

 

“Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.”

 

„Csak azért

Az egyetlen napért

Érdemes volt megszületnem,

Amikor szeretni tudtam,

És szeretnek-e, nem kérdeztem.”

 

„El fogom rejteni a szívemnek azt részét, ami sírni és sikítani akar.”

 

„Szerelem, fájdalom... végtére mégsem lehet betegségnek minősíteni az életet csak azért, mert fáj.”

 

„Az a szív, mely sokat szeret, sokat szenved.”

 

„A szívet azért rejtette el Isten,

Hogy ne lássa senki,

Amikor megszakad...”

 

„Ne fájjon, amire nincs orvosság. Aminek vége, vége.”

 

„Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.”

 

“Már nem érzem, hogy mellettem lenne. Azt hiszem, már nincs itt. Azt hiszem, elhagyott, végleg elment.”

 

“Ha közelebb van:

élesebben látni, hogy elérhetetlen.”

 

“Lelkem összetörted, könny csillog a szememben.

Mindenhol téged kereslek csak téged szerelmem.

Hiányzik nevetésed, érintésed, az egész létezésed.

Itthagytál, s el kell fogadnom ítéleted.

Ítélet velem szemben, s velünk...

Hiszen ezekután együtt már sosem lehetünk.”

 

“Akkor érzed igazán, hogy valakit elvesztettél, ha tudod, hogy már sosem kapod vissza.”

 

“Kicsi még a szív, vigyázz, hogy épen nőjön fel,

Nem mindegy, hogy hány sebet kap, s melyiktől vérzik el...”

 

„Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogyha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz.”

 

„Akit feledni akarunk, arra gondolunk.”

 

„Menj el, és soha többet ne is gyere vissza az életembe, mert amióta ismerlek, pokol az életem, és epekedve várom azt a pillanatot, amikor elém állsz, átölelsz, megcsókolsz, és arra kérsz, hogy maradjak mindig melletted. De ez a pillanat soha nem jön el.”

 

„Nem akartam szeretni őt, (...) ki akartam irtani szívemből a szerelem csíráját is, de most, hogy újra láttam, ezek a csírák új erőre kaptak, kizöldültek. Szeretnem kellett, pedig rám se nézett.”

 

„Mintha elvesztettem volna a szívem, mintha üres lennék belül. Mintha mindent, ami bennem volt, itt hagytam volna nálad.”

 

„A szerelem erőt ad valakinek, hogy összetörjön téged. Én helyrehozhatatlanul össze voltam törve.”

 

„Az első szerelem soha nem múlik el, de mindig véget ér.”

 

Asztali nézet